Oldal Kiválasztása
Vágatlan május

Vágatlan május

VTV Blog

máj 8, 2026

A talajtakarás lényege: a talaj nem szereti a „meztelenséget”

A talajtakarást (mulcsolást) leegyszerűsítve úgy képzelhetjük el, mint amikor a talaj felszínét védőréteggel fedjük, hogy:

  • csökkenjen a párolgási vízveszteség,
  • mérséklődjön a felmelegedés és a kiszáradás,
  • javuljon a beszivárgás (kevesebb lefolyás, több víz a talajban),
  • és csökkenjen az erózió (lemosódás, talajvesztés).

A mulcs lehet szalma, faapríték, levél – de a legolcsóbb és folyamatosan megújuló talajtakaró sokszor maga a helyben hagyott növényi borítás: a magasabb fű, a vadvirágos gyep, a nem „nullára” kaszált zöldfelület.

Vízmegtartás aszály idején: árnyékolás + mikroklíma a talajfelszínen

Aszályos hónapokban a talaj vízkészlete a legnagyobb érték. A magasabb növényzet több módon segít:

  • Árnyékolja a talajt, így a napsugárzás kevésbé hevíti fel a felszínt → lassul a párolgás. [umass.edu], [cals.cornell.edu]
  • A sűrűbb gyep mérsékli a szél hatását közvetlenül a talajon, ami szintén párolgást csökkent. [epa.gov], [fao.org]
  • A magasabban hagyott fű általában mélyebb és tömegesebb gyökérzetet támogat, ami jobb víz- és tápanyagfelvételt, illetve jobb túlélést ad szárazabb időben. [umass.edu], [canr.msu.edu]

Fontos árnyalat: a „magasabb fű” vízmérlege nem mindig ugyanúgy alakul minden fajnál és klímában. Például egy deficit öntözéses kísérletben a bermudafűnél a nagyobb vágásmagasság növelhette a mért evapotranszspirációt (több levélfelület → több párologtatás).
Ez azonban nem cáfolja a talajtakarás lényegét: városi, nem intenzíven öntözött gyepben a cél tipikusan az, hogy a talaj ne forrósodjon és ne száradjon ki pillanatok alatt, és hogy a növényzet ne legyen folyamatos stresszben – ehhez a „nem túl rövidre vágás” sok helyen bevált alapelv. [mdpi.com] [umass.edu], [cals.cornell.edu]

Talajélet és szervesanyag: a vágatlan gyep „eteti” a talajt

A talaj nem inert közeg, hanem élő rendszer. Amikor a füvet túl gyakran és túl alacsonyra vágjuk, sokszor:

  • kevesebb szerves anyag jut vissza a talajba,
  • gyengül a talaj biológiai aktivitása,
  • és hosszabb távon romolhat a talajszerkezet és a víztartó képesség.

Ezzel szemben, ha a nyesedéket nem hordjuk el, hanem mulcsként a felszínen hagyjuk (mulcsozó fűnyírás, “grasscycling”), akkor a nyesedék gyorsan lebomlik (magas a víztartalma), és tápanyagokat forgat vissza. A Missouri Egyetem kiterjesztése szerint a helyben hagyott nyesedék akár a gyep szezonális tápanyagigényének egy részét is fedezheti, és a mulcsozás előnyei között szerepel a talajnedvesség megőrzése, az erózió csökkentése, a beszivárgás javítása és a szervesanyag-növelés. [extension....ssouri.edu]

A Cornell IPM szintén hangsúlyozza: hagyd a nyesedéket a gyepen, és nyírj magasabban, mert ez a talajnedvesség és a gyökérzet szempontjából is kedvező. [cals.cornell.edu]

Erózió és felületi lefolyás: a növényzet a talaj „pajzsa”

A csupasz vagy túl rövidre nyírt talajfelszínt az intenzív záporok könnyen:

  • szétverik (csepperózió),
  • kéregképződést okoznak,
  • és megindulhat a felszíni lefolyás, ami elviszi a legértékesebb humuszos réteget.

A növényi borítás ezzel szemben:

  • tompítja a becsapódó esőcseppek energiáját,
  • a gyökérzet stabilizálja a talajt,
  • és javítja a talajszerkezetet, így nő a beszivárgás és csökken a lefolyás. [link.springer.com], [fao.org]

A FAO kifejezetten kiemeli, hogy a mulcsolás nemcsak eróziót mérsékel, hanem növeli a talajnedvességet, a mikrobiális aktivitást és a termékenységet is.

Biodiverzitás és beporzók: több virág, több rovar, több élet

A „vágatlan” vagy ritkábban nyírt gyep egyik leglátványosabb hozadéka, hogy megjelennek a vadvirágok (pl. herefélék, százszorszép, árvacsalán-félék, pitypang, prunella stb.), amelyek nektárt és pollent adnak.

Több kutatás mutatja, hogy a nyírás csökkentése:

Konkrét példák:

  • Egy amerikai kísérletben a különböző nyírási gyakoriságok megváltoztatták a gyepi virágok mennyiségét és a méhek közösségét; a szerzők szerint a ritkább nyírás gyakorlati, “lusta fűnyíró” jellegű eszköz lehet a beporzók támogatására. [research.fs.usda.gov]
  • Egy brit vizsgálatban a 6–12 hetente nyírt foltokban a beporzók száma >170%-kal magasabb volt, mint a kétheti nyírásnál, és 12 hét után a virágfajok száma és a virágborítás is nőtt. [conservati...ournal.com]
  • Egy nagyobb összegző elemzés kommunikációja szerint az intenzívebb nyírás általában negatívan hat a növény- és gerinctelen diverzitásra, míg már „szerény” nyíráscsökkentés is többféle ökológiai előnnyel járhat. [britisheco...ociety.org]

Városi mikroklíma: hőszigethatás, talajhőmérséklet és komfort

A városi hőszigethatás (UHI) lényege, hogy a beépített, burkolt felületek sok hőt nyelnek el és tárolnak, amitől a város melegebb, különösen nyáron és éjszaka. Az EPA szerint a növényzet (fák, zöldfelületek) csökkentheti a hősziget-hatást árnyékolással és párologtatással. [epa.gov]

A zöldfelület ráadásul nemcsak a levegőt, hanem a talajt is „hűti”:

  • Egy városi léptékű vizsgálatban a fák és cserjék nyáron jelentősen csökkentették a talajfelszín maximumhőmérsékletét a lágyszárú (gyakran nyírt) területekhez képest; a nem lakóövezeti zöldekben a különbség elérte az ~5,7°C-ot a nyári maximumokban. [pmc.ncbi.nlm.nih.gov]

Bár a magas fű önmagában nem „fa”, a logika ugyanaz: minél több élő növényi felület és árnyék, annál kiegyensúlyozottabb mikroklíma alakul ki a talaj közelében – ami közvetve a párolgás, a talajnedvesség és a talajélet szempontjából is számít. [epa.gov], [pmc.ncbi.nlm.nih.gov]

    A „Vágatlan május” üzenete – és miért érdemes okosan értelmezni

    A No Mow May kampány az Egyesült Királyságban indult, a Plantlife kezdeményezésére (a kampányt a réti kaszálás hagyományos ritmusához kötötték). [nationalge...raphic.com]

    Ugyanakkor a nemzetközi szakmai diskurzus az utóbbi években árnyaltabb lett:

    • A National Geographic összefoglalója kiemeli, hogy egyetlen hónap nyíráskihagyása nem mindenhol ugyanúgy működik, és Észak-Amerikában például vita tárgya lett az ötlet (pl. a gyep fajösszetétele és a beporzók tápigénye miatt). [nationalge...raphic.com]
    • A cikk azt is megemlíti, hogy egy sokat idézett, Appleton városához kötődő PeerJ tanulmányt később visszavontak, ami óvatosságra int a túl leegyszerűsített következtetésekkel kapcsolatban. [nationalge...raphic.com], [blogs.cornell.edu]

    Mit jelent ez a gyakorlatban?
    Nem az a fő tanulság, hogy “akkor ne csináljuk”, hanem hogy a cél nem pusztán a nemnyírás, hanem a talaj- és élőhelyvédelem: vagyis gyakran jobb stratégia a magasabb vágás, a ritkább nyírás, és a mozaikos kezelés (bizonyos részeket hagyunk hosszabbra, másokat rendben tartunk). [nationalge...raphic.com], [cals.cornell.edu]

      Mit tehet egy város vagy lakóközösség? (Gyakorlati, működő kompromisszumok)

      Az alábbi elemekkel a vágatlan/magasabb gyep valódi talajtakaró funkciót ad, miközben a városi működés sem sérül:

      „Ne skalpolj”: tarts magasabb vágásmagasságot

      • A Cornell IPM javaslata: a legmagasabb beállításon nyírni, és tartani az 1/3 szabályt (egyszerre ne vágd le a fűszál hosszának több mint egyharmadát). [cals.cornell.edu]
      • Az UMass kifejezetten aszályra: a fajra ajánlott tartomány felső végén nyírni, mert ez árnyékol, segíti a gyökerezést és a túlélést. [umass.edu]
      • Az MSU szerint a  9–10 cm körüli magasság sok esetben fenntarthatóbb, segíti a gyökértömeget és a stressztűrést. [canr.msu.edu]

      Ritkább nyírás – de nem „mindenhol, mindig”

      A beporzók és a virágos gyep szempontjából a ritkább nyírás gyakran előnyös, különösen alacsony használatú foltokon.
      Mozaikos kezelés: például a park közepén hagyott virágosabb sávok, miközben a járdák mentén marad egy rendezett, nyírt „keret”. [conservati...ournal.com], [britisheco...ociety.org]

      Mulcsozó nyírás és helyben hagyott nyesedék

      A nyesedék visszahagyása:

      Őszi levelek: ne szemét, hanem talajépítő anyag

      A levelek felaprítása fűnyíróval és a gyepbe dolgozása javíthatja a talaj minőségét és a nedvességmegőrzést. [cals.cornell.edu], [extension....ssouri.edu]

        Gyakori ellenérvek – és kezelhető megoldások

        „Kullancsveszély!”

        A hosszabb növényzet miatt sokan ettől tartanak. A British Ecological Society összefoglalója szerint a „hosszú fű = több kullancs” állításra nem mindig van erős bizonyíték, és a kullancsok jelenlétét sokszor inkább a gazdaállatok (pl. szarvas) állománya befolyásolja.
        Gyakorlati megoldás: magas biodiverzitású foltok nem a játszóterek közvetlen környezetében, hanem kevésbé használt zónákban; járdák mentén kaszált „puffer” sáv. [britisheco...ociety.org]

        „Rendetlen városkép”

        Ez kommunikáció kérdése is. Ha a lakosok értik, hogy a virágos, magasabb gyep nem elhanyagolás, hanem tudatos víz- és élőhelyvédelem, nő az elfogadás. (Sok város ezért használ táblákat: „Beporzóbarát terület”, „Vízmegtartó gyep”.) A közösségi elfogadás fontosságát a BES anyaga is hangsúlyozza. [britisheco...ociety.org]

        „Biztonság / beláthatóság”

        Ezt valóban komolyan kell venni. A megoldás a kijelölt nyírt sávok fenntartása kereszteződések, gyalogátkelők, kanyarok, játszóterek körül, miközben máshol maradhat magasabb a gyep (ahogy sok önkormányzati gyakorlat is teszi). A mozaikos menedzsmentet beporzó-szempontból is ajánlják. [conservati...ournal.com], [nationalge...raphic.com]

          Összegzés: a vágatlan növényzet mint „élő mulcs” – miért éri meg?

          Röviden: a magasabbra hagyott, ritkábban nyírt gyep és a vágatlan növényzet talajtakaróként működik. Csökkenti a párolgást, stabilizálja a talajt, javítja a beszivárgást, támogatja a talajéletet, és közben élőhelyet ad virágoknak, beporzóknak – sőt városi környezetben a hőterhelés enyhítésében is szerepe lehet. [fao.org], [link.springer.com], [epa.gov], [conservati...ournal.com]

          A legjobb gyakorlat nem feltétlenül a “teljesen nem nyírunk”, hanem az okos, célzott zöldfelület-kezelés:

            A mi tópartunk, a mi történetünk

            A mi tópartunk, a mi történetünk

            VTV Blog

            máj 6, 2026

            A VTV  több mint egy újabb videós csatorna. Ez egy független közösségi vlog, amely új alapokra helyezi a tájékoztatást a Velencei-tó térségében. Célom egy olyan felület létrehozása, amely tiszteli a helyi hagyományokat, de a legmodernebb eszközökkel és vizuális élménnyel szólítja meg a közönséget.

            Mit nyújt a VTV?

            • Minőségi tartalom: Letisztult, "mozifilmes" minőségű videókban mutatjuk be a tó körüli életet, a kultúrát, a gasztronómiát és a helyi közösség legfontosabb eseményeit.

            • Közös hang: Szakítunk a régi „mi beszélünk, te hallgatsz” felállással. A VTV egy interaktív tér, ahol az itt élők és a térség szerelmesei nem csupán nézők, hanem a tartalom aktív alakítói is.

            Ki áll a csatorna mögött? A VTV egy magánkezdeményezés, amelyet én, Kim János indítottam útjára. Legfőbb célom, hogy megismerjem az itt élők mindennapjait, és hírt adjak azokról a közös ünnepekről, eseményekről, amelyek összekötnek minket.

            • 100% függetlenség: A VTV mögött nem áll sem politikai párt, sem gazdasági társaság, sem civil szervezet. Ez garantálja számomra a teljes szerkesztői szabadságot.

            • Önkéntes értékteremtés: A csatornát teljes egészében a saját szabadidőmben, saját eszközeimmel és saját költségemen működtetem, térítésmentesen szolgálva a közösséget.

            Építsünk, ne romboljunk! Tudom, hogy időre és rengeteg párbeszédre van szükség ahhoz, hogy a VTV igazán a helyiek sajátjává váljon, de én hosszú távra tervezek. Mivel tiszta szándékkal, értékteremtő és értékmegőrző céllal dolgozom, úgy gondolom, indokolatlan és helytelen gáncsolni ezt a kezdeményezést.

            Bízom benne, hogy azok, akik jelenleg megpróbálják akadályozni ezt az önkéntes munkát, hamarosan belátják: a célunk valójában közös. Mindannyian egy élhető, szabad és összetartó Velencei-tó környékén szeretnénk élni.

            Kim János
            szerkesztő

            Éghajlati krízis és vízhiány

            Éghajlati krízis és vízhiány

            VTV Blog

            máj 1, 2026

            Európai és globális kontextus

            Európa jelenleg a világ leggyorsabban melegedő kontinense: az 1980-as évek óta a globális átlagnál kétszer gyorsabb ütemben melegszik. A 2025-ös év az egyik legmelegebb volt a mérések kezdete óta, extrém hőhullámokkal, amelyek a Földközi-tengertől egészen az északi sarkkörig értek.

            2026 tavaszán a meteorológiai előrejelzések az El Niño jelenség visszatérését jelzik, ami tovább fokozhatja a globális felmelegedés hatásait, és Európában is az átlagosnál magasabb szárazföldi hőmérsékleteket vetít előre a május-júliusi időszakra.

            Magyarországi helyzet és a Velencei-tó válsága

            Magyarországon a 2020-as évek óta tartó aszályos ciklus 2025-ben és 2026 tavaszán is folytatódott. A vízhiány különösen súlyosan érinti a Velencei-tavat, amely viszonylag kis vízgyűjtő területe miatt rendkívül érzékeny a hidrometeorológiai változásokra.

            Vízszint és aszály: 2025-ben a tó vízszintje drasztikusan, egy év alatt 63 cm-t esett, októberre elérve a 64 cm-es minimumot. 2026 áprilisának végén a tó ismét veszélyesen közel került a kritikus szinthez az elhúzódó csapadékhiány miatt.

            Ökológiai állapot: 2025 tavaszán jelentős halpusztulás történt, amit a hirtelen felmelegedő lúgos vízben felszabaduló ammónia, valamint egy feltételezett vírusfertőzés okozott.

            Vízpótlási nehézségek: A tó vízpótlására szolgáló Pátkai- és Zámolyi-tározók műszaki állapota leromlott, medrük feliszapolódott, vízminőségük pedig (magas klorofill-szint és algásodás) gyakran alkalmatlanná teszi őket a tó frissítésére. A tározók rekonstrukciójára vonatkozó tervek elkészültek, de a végrehajtásról szóló döntések 2025 végéig nem születtek meg.

            Kilátások és megoldási javaslatok

            A fenntartható vízpótlás érdekében a szakértők a tározók kotrását, a Császár-víz mederrendezését és esetleg a tisztított szennyvizek utókezelt újrahasznosítását javasolják. A MOHOSZ álláspontja szerint hosszú távon a Duna vizének odavezetése jelenthetne végleges megoldást.

            Összhangban a Velencei-tóért: Dr. Pomogyi Piroska hidrobiológus

            Összhangban a Velencei-tóért: Dr. Pomogyi Piroska hidrobiológus

            VTV Blog

            márc 28, 2026

            A Víz Világnapja alkalmából Sukorón tartott kerekasztal-beszélgetést egy rendkívül fontos előadás nyitotta meg. Dr. Pomogyi Piroska biológus, a nádasok és vizes élőhelyek elismert szakértője vázolta fel a Velencei-tó sorsát: hogyan vált egy vadregényes sztyepptóból egy ember által szigorúan szabályozott rendszerré, és miért fontos, hogy végre megértsük a tó „természetes válaszait” a beavatkozásainkra.

            Egy tó, amely „szomjazza” a figyelmet

            A Velencei-tó nem csupán egy üdülőhely, hanem egy geológiai értelemben fiatal (10-12 ezer éves), különleges „sztyepptó” vagy „fertő”. Dr. Pomogyi rávilágított, hogy a tó természeténél fogva félig statikus: sekély, hajlamos a kiszáradásra, és egyedülálló úszóláp-világgal rendelkezik. Ez a finom egyensúly azonban az elmúlt másfél évszázadban drasztikusan megváltozott.

            Amikor az ember „belepiszkált” a rendszerbe

            Az előadás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a tó mai állapota nem véletlen, hanem tudatos – bár sokszor elhibázott – emberi döntések sorozatának eredménye.

            • 1863 – A Déli Vasút: Ez volt a mérföldpont, amikortól a tó „emberszabályozta” rendszerré vált.

            • A Nádas-tó leválasztása: A tó korábban sokkal nagyobb volt, de a lecsapolásokkal a területének jelentős részét elveszítette.

            • A nagy kotrások (1962–1987): A pártállami időkben a turizmus kiszolgálása érdekében 5 négyzetkilométernyi nádast kotortak ki, szigeteket építettek, és a partvonal 67%-át fix partvédő művekkel (betonnal, kővel) zárták le.

            A nádas: A tó tüdeje és veséje

            Sokan csak akadályt látnak a nádasban, pedig – ahogy Dr. Pomogyi hangsúlyozta – ez a tó legfontosabb védelmi vonala. A nádas nemcsak élőhely, hanem:

            • Fizikai szűrő: Megfogja a hordalékot és stabilizálja az üledéket.

            • Biológiai tisztító: Felveszi a tápanyagokat, javítva a vízminőséget.

            • Partvédő: Tompítja a hullámzást és védi a partot az eróziótól.

            A 60-as évektől kezdődő beavatkozások egyik legsúlyosabb következménye a víz és a parti területek közötti kapcsolat megszakítása volt. Ha a nádas és a parti sáv nem tud „kommunikálni”, a tó öntisztító képessége radikálisan csökken.

            „Bárhol nyúlok bele – mindenütt lesz következménye”

            Ez az idézet Dr. Pomogyi prezentációjának egyik kulcsmondata. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a Velencei-tó egy komplex ökoszisztéma. Ha a turizmus miatt „túlszabályozzuk” a vízszintet, vagy kiirtjuk a nádast a vitorlások kedvéért, azzal pont azt a természeti értéket pusztítjuk el, amiért az emberek oda járnak.

            A tó keleti és nyugati része ma teljesen más arcot mutat: míg keleten az üdülési célok dominálnak, nyugaton (a Dinnyési-fertő környékén) még látható a természetesebb, mocsaras, úszólápos jelleg. A jövő nagy kérdése, hogy tudjuk-e ezt a két szempontot összhangba hozni.

            Hogyan tovább?

            Az előadás végszava egyfajta óvatosságra intett. A Velencei-tó sorsa nem csak a csapadékmennyiségen múlik, hanem azon is, hogyan kezeljük a partjait és a növényzetét. A legfontosabb üzenet: minden beavatkozásnál mérlegelni kell a biológiai hatásokat, mert a természet nem felejt, és a tó „válaszolni” fog a döntéseinkre.

            Legyen ez a Víz Világnapja egy olyan pillanat, amikor elismerjük: a tóért nem csak tenni kell, hanem néha hagyni kell azt is, hogy a természet végezze a dolgát.


            A blogbejegyzés Dr. Pomogyi Piroska: „Összhangban a Velencei-tóért” című, 2026. március 22-én elhangzott előadása alapján készült.

            Lezajlott a tavaszi haltelepítés a Velencei-tavon!

            Lezajlott a tavaszi haltelepítés a Velencei-tavon!

            VTV Blog

            márc 25, 2026

            2026. március 26-án egy régóta várt, ugyanakkor sok vitát kiváltó eseményre került sor: összesen 7500 kilogramm, átlagosan 2 kg súlyú, piaci méretű pontyot telepítettek a Velencei-tóba. A közösségi médiában és a horgászok körében az előzetes bejelentés is vegyes – pozitív és negatív – reakciókat váltott ki, hiszen a tó vízszintje továbbra is kritikusan alacsony. De vajon miért volt mégis elengedhetetlen ez a lépés?

            A beavatkozás szakmai okai Bár a szakemberek is tisztában vannak az alacsony vízállás jelentette kockázatokkal, a telepítés elmaradása még nagyobb károkat okozott volna az ökoszisztémában. A halgazdálkodásért felelősök az alábbi fontos érvekkel támasztották alá a döntést:

            • Az inváziós fajok elleni küzdelem: Az elmúlt időszak állományfelmérései során rengeteg túlszaporodott, tájidegen ezüstkárászt távolítottak el a tóból. A most kihelyezett, nagy tűrőképességű pontyok célja, hogy betöltsék a kárászok után maradt űrt, megakadályozva az inváziós fajok újbóli elszaporodását.

            • Egészségesebb korosztályszerkezet: A pontyállomány frissítése és korosztályszerkezetének bővítése kulcsfontosságú a tó biológiai egyensúlyának megőrzéséhez. Ez a lépés akadályozhatja meg a halállomány-szerkezet további romlását.

            • A horgászok támogatása: Nem utolsósorban a tóhoz hűséges, megmaradt horgászok számára is szeretnének jobb esélyeket biztosítani az értékelhető, élményszámba menő fogásokra.

            Összességében a telepítés egy tudatos, a halállomány stabilitását célzó folyamat része. Bár a valódi és végleges megoldást az alacsony vízszint mesterséges pótlása hozná el.

            Hol tűnt el a vizünk? – Sorsdöntő évek a Velencei-tónál

            Hol tűnt el a vizünk? – Sorsdöntő évek a Velencei-tónál

            VTV Blog

            márc 18, 2026

            Szomorú látványt nyújtott az elmúlt években hazánk harmadik legnagyobb természetes tava. Bár a tó történetében a kiszáradáshoz közeli állapot nem példa nélküli – az elmúlt 1500 évben tizennégyszer száradt ki teljesen –, a mostani helyzetet a klímaváltozás és az elöregedett infrastruktúra együtt tette drámaivá.

            Az elmúlt évek aszályos időjárása miatt a tó vízkészletének mintegy 49-52%-a tűnt el a mederből. A mélypontot 2022 szeptemberében értük el, amikor Agárdnál mindössze 53 cm-es rekordalacsony vízállást mértek. Bár 2025 tavaszán volt egy kis fellélegzés (127 cm), az év végére a szint ismét 64 cm-re esett vissza.

            Ez a drasztikus apadás nem múlt el nyomtalanul:

            • Halpusztulás: 2021-ben és 2025-ben is jelentős állományvesztés történt; utóbbi évben több tíz tonnányi hal pusztult el, főként az oxigénhiány és egy feltételezett vírusos fertőzés miatt.
            • Gazdasági visszaesés: A turizmus is megérezte a válságot. A vendégéjszakák száma 18%-kal csökkent 2021-hez képest, ami több mint 600 millió forintos bevételkiesést okozott a térségnek, a vendéglátóhelyek száma pedig közel 40%-kal esett vissza.
            • Ingatlanpiac: Még az ingatlanárak is megtorpantak a tó környékén a bizonytalanság miatt.

            Miért történt ez? Nem csak az eső hiányzott

            A szakértők szerint a bajok forrása összetett:

            • A klíma bosszúja: A Velencei-tó gyorsabban melegszik, mint a levegő (a tó vize 4,1°C-kal, míg a levegő „csak” 3,4°C-kal lett melegebb az elmúlt évtizedekben). Ez fokozott párolgást jelent, amit a kis vízgyűjtő terület nem tud ellensúlyozni.
            • Használhatatlan tározók: A tó vízpótlására épült Pátkai- és Zámolyi-tározók elöregedtek. A mederkotrás évtizedek óta elmaradt, így az üledékben felgyülemlett tápanyagok miatt a vízminőségük (magas klorofillszint) sokszor alkalmatlanná vált a tó frissítésére.
            • A „bent ragadt” víz: 2024 tavaszáig több mint 11 millió köbméternyi víz párolgott el a tározókból csak azért, mert a rossz minőség miatt nem merték időben leengedni őket a tóba. Ez önmagában 45 cm-t emelhetett volna a tó szintjén.

            Merre tovább? A megoldási javaslatok

            A jó hír az, hogy a szakmai tervek elkészültek, de a megvalósításuk hatalmas összegeket igényel.

            • Azonnali segítség: A 2024-ben kiépített Pátkai-tározót megkerülő csatorna már lehetővé teszi, hogy a vízgyűjtő felső részéről érkező jó minőségű vizet a rossz állapotú tározó érintése nélkül is a tóba vezessék.
            • Rekonstrukció: A tározók teljes rehabilitációja (kotrás, műtárgyak felújítása) elkerülhetetlen. A becsült költségek a 2021-es 6,3 milliárdról 2024-re már 24,5 milliárd forintra emelkedtek.

            Új források bevonása: 

            • Karsztvíz: A rákhegyi és csákvári karsztvízbázisok bevonása millió köbméteres utánpótlást jelenthetne.
            • Tisztított szennyvíz: A körforgásos gazdaság jegyében felmerült az agárdi és csákvári tisztított szennyvizek utótisztítása és tóba vezetése.
            • A Duna vize: A horgászszövetség szerint hosszú távon csak a Duna vizének elvezetése jelenthetne végleges biztonságot, bár ez környezetvédelmi és technikai szempontból is vitatott kérdés.

            A Velencei-tó sorsa nem csak az időjáráson múlik. A dokumentumok szerint a fenntartható jövőhöz a vízgyűjtő-gazdálkodás teljes újragondolására, a tározók kotrására és a horgászati célok vízgazdálkodás alá rendelésére van szükség. A cél az, hogy a tó vízállása visszatérjen a biztonságos 130-170 cm közötti tartományba.

            Vigyázzunk rá, mert ez a mi közös kincsünk!

            Felhasznált tanulmányok:

            A Velencei-tó vízpótlási változataι. A 2021-2022. évi téli, kísérleti vízpótlás
            Szerzők: Tóth Sándor, Kravinszkaja Gabriella, Kóbor István (Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság)

            Jelentés: A Velencei-tó fenntartható vízpótlásának megteremtése érdekében tett intézkedések ellenőrzése (2025)
            Kiadó/Szerző: Állami Számvevőszék (Felelős: dr. Windisch László elnök; Ellenőrzésvezető: Cseh Árpád és Galli József)

            Közlemény: Összefoglaló tájékoztató a Velencei-tó 2025. évéről
            Szerző: MOHOSZ (Magyar Országos Horgász Szövetség Elnöksége)

            Response of a shallow water reservoir to anthropogenic stressors: implications for the water supply of Lake Velence, a major recreational lake in Hungary
            Szerzők: Eszter Tombor, János László Korponai, Andreea-Rebeka Zsigmond, Abigail Amponsaah Ofosu-Brakoh, Zoltán Szalai, Ákos Bede-Fazekas, Enikő Katalin Magyari

            Javaslat a Velencei tó fenntartható vízpótlására
            Szerző: A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány által felkért szakmai munkacsoport