VTV Velencei-tó Vlog, Média és Marketingműhely: küldetésünk

Filozófiánk és társadalmi pilléreink

A Solarpunk mint szellemi alapvetés: A VTV szellemi iránytűje a solarpunk mozgalom. Szemben a hagyományos média disztópikus, klímaszorongást és tehetetlenséget sugárzó hangvételével, mi a cselekvő reményt hirdetjük. A solarpunk jegyében hiszünk a természet és a csúcstechnológia harmonikus szimbiózisában. A Velencei-tó sérülékeny és értékes környezeti állapotát nemcsak féltjük, hanem aktív klímaalkalmazkodási szemlélettel, a megújuló energiaforrások népszerűsítésével és a környezettudatos életmód gyakorlati bemutatásával támogatjuk.

• Horizontális párbeszéd: Közösségi újságírás: Szakítunk a régi, egyirányú újságírás „mi beszélünk, te hallgatsz” elavult dogmájával. A VTV a közösségi újságírás (participatory journalism) elveire épül: egy olyan interaktív, nyitott digitális tér, ahol a nézők nem passzív fogyasztói a híreknek, hanem maguk is a helyi történetek aktív alakítói, ötletgazdái és partnerei.
• A helyi tőke megerősítése: Civilek támogatása: Meggyőződésünk, hogy a régió gerincét a helyi civil szervezetek és önkéntes közösségek alkotják. A VTV kiemelt feladata, hogy professzionális médiafelületet, hírfigyelést, elemzést és ingyenes elérést biztosítson ezen non-profit kezdeményezések számára, erősítve a társadalmi tőkét és a kohéziót.
• Média- és Marketingműhely: Jövőkutatás és Future Skills: A VTV egyben egy oktatási és innovációs tudásközpont is. A jövőkutatás legújabb eredményeire és a holnap elengedhetetlen készségeire (future skills) alapozva képezzük stábunkat és a környezetünkben élő alkotókat, hogy a helyi közösség ne elszenvedője, hanem aktív és sikeres alakítója legyen a gyors technológiai változásoknak.

Ki áll a csatorna mögött?

• 100% függetlenség: A VTV mögött nem áll sem politikai párt, sem gazdasági társaság, sem civil szervezet. Ez a függetlenség a legfőbb garanciája a teljes szerkesztői szabadságnak, az elfogulatlan és hiteles tájékoztatásnak.
• Önkéntes értékteremtés: A csatornát teljes egészében a saját szabadidőmben, saját eszközeimmel és saját költségemen műkötetetem, térítésmentesen szolgálva a közösséget.

Fenntartható üzleti modell: értékteremtés a gyakorlatban

Partnereink számára az alábbi magas szintű szolgáltatásokat nyújtjuk:

Digitális tartalomgyártás: Letisztult, „mozifilmes” minőségű, magával ragadó videók, fotók és grafikai anyagok készítése, amelyek hitelesen közvetítik a helyi értékeket és a vállalkozások egyedi történetét.

1. Marketingstratégia-készítés és tanácsadás: Személyre szabott, modern és etikus marketingstratégiák kidolgozása, valamint a marketingtevékenységek szakszerű koordinálása.
2. Digitális térben való jelenlét: Weboldalak és közösségimédia-csatornák kialakítása, kezelése és keresőoptimalizálása (SEO) a láthatóság maximalizálása érdekében.
3. Digitális átállás elősegítése: Gyakorlati tanácsadás és akciótervek kidolgozása a papírmentes, modern és hatékony üzleti folyamatok kialakítására.
4. PR tartalmak készítése: Hiteles, transzparens és értékközpontú PR anyagok, interjúk és kommunikációs kampányok menedzselése.
5. Helyi hálózatok építése: Lokális B2B partnerségek és értékhálózatok (value networks) kialakítása, amelyek növelik a régió gazdasági ellenállóképességét.

Az Elnémuló Víz és a Lángoló Kontinens: Klímaváltozás a Földtől a Velencei-tóig (2026 Tavaszának Látlelete)

Az emberiség történetének egyik legstabilabb és legkiszámíthatóbb éghajlati korszaka, a holocén – amelyben a modern mezőgazdaság, a városok és a civilizáció felemelkedett – a szemünk előtt ér véget. A 2026 tavaszára felhalmozódott tudományos mérések és elemzések egyértelművé teszik, hogy kiléptünk ebből a biztonságos éghajlati tartományból, és egy olyan forró, bizonytalan jövő felé haladunk, amelyhez hasonlót bolygónk több millió éve nem tapasztalt.

I. A globális éghajlati rendszer felborulása

A globális klímakatasztrófa jelei az elmúlt években megkérdőjelezhetetlenné váltak. A Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgáltatás (C3S) adatai szerint 2025 globálisan a harmadik legmelegebb év volt a mérések kezdete óta. Az elmúlt 11 év mindegyike bekerült a 11 legforróbb év közé, a 2023–2025 közötti időszak pedig a történelem legmelegebb három évét jelentette. Ez volt az első olyan hároméves periódus, amelyben a globális átlaghőmérséklet tartósan meghaladta az iparosodás előtti szintet több mint 1,5 °C-kal.

A hosszú távú felmelegedés mértéke jelenleg 1,4 °C körül mozog a preindusztriális szint felett. Földünk energiaháztartásának egyensúlytalansága azonban folyamatosan növekszik, ami arra utal, hogy a globális felmelegedés folyamata felgyorsult. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, a Párizsi Megállapodásban rögzített hosszú távú 1,5 °C-os felmelegedési határt akár már az évtized végére, 2029 februárjára átléphetjük – sokkal korábban, mint azt a modellek korábban jósolták.

II. Európa: A kétszeres sebességgel melegedő kontinens

Miközben a világ aggódva figyeli a globális átlagokat, kontinensünk még ennél is súlyosabb helyzettel néz szembe: Európa az 1980-as évek óta kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag. A 2026 áprilisában közzétett Európai Éghajlati Helyzetjelentés (ESOTC 2025) riasztó képet fest:

• Kontinensünk szárazföldi területein a felmelegedés mértéke már elérte a 2,5 °C-ot az iparosodás előtti szinthez képest.
• 2025 Európa valaha mért legmelegebb éve lett, a kontinens területének legalább 95%-án az átlagosnál lényegesen magasabb hőmérsékleteket mértek.
• 2025 júliusában Európa történetének második leghosszabb, 25 napig tartó hőhullámát szenvedte el, miközben a sarkkörön túli Fennoskandiában 21 napon át tombolt a kánikula, helyenként csaknem 35 °C-os rekordokat döntve.

A hőség mellett a szárazság is történelmi méreteket öltött: 2025-re Európa-szerte a műholdas mérések 33 éves történetének legszárazabb talajnedvességi viszonyai alakultak ki. Közép-Európában a csapadékmennyiség 11%-kal maradt el az átlagtól, ami a rendkívül nedves és árvizes 2023-as és 2024-es évek után sokkoló szárazságot eredményezett. A gleccserek szinte minden régióban nettó tömegveszteséget könyveltek el, a tavak felszíni hőmérséklete pedig drasztikusan megemelkedett, súlyos algavirágzásokat idézve elő.

III. Magyarország és a Kárpát-medence: A sérülékenység fókuszában

A Kárpát-medence földrajzi elhelyezkedése miatt különösen kitett a felmelegedésnek. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöki bizottságának átfogó tudományos állásfoglalása rávilágít, hogy nincs olyan vizsgált környezeti terület – a talajtól, a felszín alatti vizektől az élővilágon át az emberi egészségig –, ahol ne lennének kimutathatóak a klímaváltozás egyértelműen negatív hatásai.

Bár az éves csapadékösszeg hazánkban statisztikailag alig változott az elmúlt évtizedekben, annak éven belüli eloszlása drasztikusan átrendeződött. A telek enyhébbé és csapadékosabbá válnak (mintegy 9%-os növekedés), míg a nyarak egyre szárazabbak és forróbbak (átlagosan 8%-os csökkenés, júliusban akár 50%-os csapadékcsökkenéssel).

A legnagyobb problémát az enyhe telek okozzák: a csapadék hó helyett esőként hullik le, így elmarad a tartós hótakaró kialakulása és a tavaszi hóolvadás. Ennek hiányában a téli nedvesség késleltetés nélkül lefolyik, a tavasz kezdetén pedig a talajok és a folyók vízkészletei nem tudnak feltöltődni. Amikor nyáron mégis esik, az egyre gyakrabban nem csendes, áztató eső, hanem heves zivatarok és pusztító felhőszakadások formájában érkezik. Ez hirtelen villámárvizeket okoz, miközben a talaj mélyebb rétegeibe a víz nem tud beszivárogni, és a drámaian növekvő párolgás miatt hatalmas vízhiány (párolgási deficit) halmozódik fel a tájban.

IV. A Velencei-tó drámája: 2026 tavaszának aggasztó valósága

Ez a globális és országos folyamat tükröződik a Velencei-tó kritikus helyzetében is. Európa egyik legnyugatibb sztyepptavaként a Velencei-tó rendkívül sekély (átlagmélysége 1,5 méter) és kis vízgyűjtő területtel rendelkezik, ami miatt kiemelten érzékeny a szárazságra. Története során a meder tizennégyszer száradt ki teljesen (legutóbb 1866 és 1870 között).

A 2020-as évektől kezdődő aszályos időszak azonban példátlan terhelés alá helyezte a tavat. A 2020-as és 2021-es években a kritikus időszak csapadékmennyisége a sokéves átlag mindössze 37%-a volt. Ez a drámai vízhiány a meder vízkészletének felét elpárologtatta, és 2021 nyarának elején súlyos halpusztuláshoz vezetett. Miután a vízszint 2022. szeptember 24-én elérte a történelmi mélypontot jelentő 53 centimétert Agárdnál, a csapadékosabb 2023-as év átmeneti fellélegzést hozott.

A 2026-os tavasz azonban minden korábbinál korábban kongatta meg a vészharangokat:

• A tó a 2026-os szezont eleve rendkívül szerény, mindössze 80–82 centiméteres vízállással kezdte.
• Április végén a mérések még 72–73 centimétert mutattak, ám május 22-ére a vízszint rohamosan 66 centiméterre apadt.
• Ez a tavasz végi, korai mélypont rendkívül súlyos, mivel a legnagyobb nyári párolgási időszak még el sem kezdődött. A partok mentén a víz helyenként már ekkor 15–20 méterrel beljebb húzódott a megszokottnál.

Miért szárad ki ilyen drasztikus ütemben a Velencei-tó?

1. A víz és a levegő aszimmetrikus melegedése: Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatása kimutatta, hogy a Velencei-tó vize gyorsabban melegszik, mint a levegő. 1971 és 2024 között a tó nyári átlaghőmérséklete 4,1 °C-kal emelkedett, miközben a levegőé csak 3,4 °C-kal. A sekélyebb víztest gyorsabban átforrósodik, ami exponenciálisan növeli a párolgási veszteséget, így egy öngerjesztő folyamatként még gyorsabban fogyasztja önmagát. Nyáron egyetlen hét alatt akár 3 centiméter, kánikulában egy hónap alatt akár 20–25 centiméter víz is elpárologhat a tóból.
2. A hozzáfolyás elapadása: A szárazzá vált talaj és a vízgyűjtő növényzete a lehulló csapadékot azonnal felszívja, így a tóba érkező természetes felszíni hozzáfolyás mértéke az elmúlt évtizedekben szinte a felére csökkent.
3. A vízpótló rendszer elavultsága és a „tározási csapda”: A Császár-vízen az 1970-es években létesített Zámolyi- és Pátkai-tározók nem tudták betölteni szerepüket. A mederkotrások évtizedes elmaradása miatt a tározókban felhalmozódott üledék katasztrofális vízminőség-romlást (hipertróf, kékalgás állapotot) idézett elő, így azok vizét a nyári-tavaszi időszakokban nem lehetett ráengedni a Velencei-tóra. A tározókban visszatartott víz ott helyben elpárolgott: ez a folyamat 2024 tavaszáig 11,24 millió köbméter felesleges párolgási veszteséget okozott, ami a Velencei-tó szintjén 45 centiméteres vízszintnek felelt meg. Bár a Pátkai-tározót megkerülő csatorna 2024-es kiépítése részben segített a tiszta vizek átvezetésében, a probléma gyökerét nem oldotta meg.

V. Hogyan alkalmazkodjunk a megváltozott klímához?

A Velencei-tó és a Kárpát-medence jövője nem a klímaváltozás eltagadásán vagy a merev, múltbéli állapotok erőszakos fenntartásán múlik, hanem a tudatos és rugalmas alkalmazkodáson. A szakértői javaslatok alapján a következő lépések kijelölik a kiutat:

• Táj szintű vízmegtartás és ártéri gazdálkodás: Fel kell hagyni a belvizek és a csapadékvizek gyors elvezetésére épülő korábbi vízgazdálkodási gyakorlattal. A vizet a tájban, a talajban, a növényzetben és a természetes vizes élőhelyeken kell visszatartani, lassítva a lefolyást.
• Alkalmazkodó tóhasználat: El kell fogadni, hogy a Velencei-tó természeténél fogva változékony rendszer. A partvonal 1960-as évekbeli lebetonozása és a merev, 130–170 cm közötti üzemvízszint elvárása ma már fenntarthatatlan. A nádasok megújulásához és az egyedülálló fészkelő madárvilág (például a gólyatöcs és a kis lile) védelméhez a vízszint természetes ingadozása kifejezetten szükséges.
• A vízpótló rendszer és a tározók sürgős rehabilitációja: Elengedhetetlen a Zámolyi- és Pátkai-tározók iszapmentesítése, mederkotrása és a vízminőség javítása. Új üzemrendet kell bevezetni, amely szerint a tiszta vizet nem a nagy párolgási felületű tározókban kell várakoztatni, hanem azonnal a Velencei-tóba kell vezetni.
• Körforgásos vízgazdálkodás és szennyvíz-újrahasznosítás: A természetes csapadék elapadásával felértékelődik a másodlagos erőforrások szerepe. A térségben keletkező tisztított kommunális szennyvizeket (például a gárdonyi/agárdi telepről) fejlett technológiai utókezelés (homokszűrés, UV-fertőtlenítés) után, a dinnyési nádas szűrőmezőn keresztül biztonságosan és folyamatosan a tóba lehetne vezetni, stabil és jó minőségű vízutánpótlást biztosítva.
• A turizmus diverzifikációja: A helyi gazdaságnak fel kell készülnie arra, hogy a jövőben a kizárólag a magas vízállásra épülő strandturizmust kiegészítse és részben kiváltsa a kerékpáros turizmus, a kulturális programok és az egész éves ökoturizmus, amelyek kevésbé érzékenyek a tó vízszintjének rapszodikus ingadozására.

A klímaváltozás már nem egy távoli, elméleti forgatókönyv, hanem a mindennapi valóságunk, amelyre nem reaktív tűzoltással, hanem a táj adottságaihoz igazodó, bölcs és proaktív alkalmazkodással kell válaszolnunk.

A Víz Világnapja alkalmából Sukorón tartott kerekasztal-beszélgetést egy rendkívül fontos előadás nyitotta meg. Dr. Pomogyi Piroska biológus, a nádasok és vizes élőhelyek elismert szakértője vázolta fel a Velencei-tó sorsát: hogyan vált egy vadregényes sztyepptóból egy ember által szigorúan szabályozott rendszerré, és miért fontos, hogy végre megértsük a tó „természetes válaszait” a beavatkozásainkra.

Egy tó, amely „szomjazza” a figyelmet

A Velencei-tó nem csupán egy üdülőhely, hanem egy geológiai értelemben fiatal (10-12 ezer éves), különleges „sztyepptó” vagy „fertő”. Dr. Pomogyi rávilágított, hogy a tó természeténél fogva félig statikus: sekély, hajlamos a kiszáradásra, és egyedülálló úszóláp-világgal rendelkezik. Ez a finom egyensúly azonban az elmúlt másfél évszázadban drasztikusan megváltozott.

Amikor az ember „belepiszkált” a rendszerbe

Az előadás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a tó mai állapota nem véletlen, hanem tudatos – bár sokszor elhibázott – emberi döntések sorozatának eredménye.

• 1863 – A Déli Vasút: Ez volt a mérföldpont, amikortól a tó „emberszabályozta” rendszerré vált.

• A Nádas-tó leválasztása: A tó korábban sokkal nagyobb volt, de a lecsapolásokkal a területének jelentős részét elveszítette.

• A nagy kotrások (1962–1987): A pártállami időkben a turizmus kiszolgálása érdekében 5 négyzetkilométernyi nádast kotortak ki, szigeteket építettek, és a partvonal 67%-át fix partvédő művekkel (betonnal, kővel) zárták le.

A nádas: A tó tüdeje és veséje

Sokan csak akadályt látnak a nádasban, pedig – ahogy Dr. Pomogyi hangsúlyozta – ez a tó legfontosabb védelmi vonala. A nádas nemcsak élőhely, hanem:

• Fizikai szűrő: Megfogja a hordalékot és stabilizálja az üledéket.

• Biológiai tisztító: Felveszi a tápanyagokat, javítva a vízminőséget.

• Partvédő: Tompítja a hullámzást és védi a partot az eróziótól.

A 60-as évektől kezdődő beavatkozások egyik legsúlyosabb következménye a víz és a parti területek közötti kapcsolat megszakítása volt. Ha a nádas és a parti sáv nem tud „kommunikálni”, a tó öntisztító képessége radikálisan csökken.

„Bárhol nyúlok bele – mindenütt lesz következménye”

Ez az idézet Dr. Pomogyi prezentációjának egyik kulcsmondata. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a Velencei-tó egy komplex ökoszisztéma. Ha a turizmus miatt „túlszabályozzuk” a vízszintet, vagy kiirtjuk a nádast a vitorlások kedvéért, azzal pont azt a természeti értéket pusztítjuk el, amiért az emberek oda járnak.

A tó keleti és nyugati része ma teljesen más arcot mutat: míg keleten az üdülési célok dominálnak, nyugaton (a Dinnyési-fertő környékén) még látható a természetesebb, mocsaras, úszólápos jelleg. A jövő nagy kérdése, hogy tudjuk-e ezt a két szempontot összhangba hozni.

Hogyan tovább?

Az előadás végszava egyfajta óvatosságra intett. A Velencei-tó sorsa nem csak a csapadékmennyiségen múlik, hanem azon is, hogyan kezeljük a partjait és a növényzetét. A legfontosabb üzenet: minden beavatkozásnál mérlegelni kell a biológiai hatásokat, mert a természet nem felejt, és a tó „válaszolni” fog a döntéseinkre.

Legyen ez a Víz Világnapja egy olyan pillanat, amikor elismerjük: a tóért nem csak tenni kell, hanem néha hagyni kell azt is, hogy a természet végezze a dolgát.

A blogbejegyzés Dr. Pomogyi Piroska: „Összhangban a Velencei-tóért” című, 2026. március 22-én elhangzott előadása alapján készült.

2026. március 26-án egy régóta várt, ugyanakkor sok vitát kiváltó eseményre került sor: összesen 7500 kilogramm, átlagosan 2 kg súlyú, piaci méretű pontyot telepítettek a Velencei-tóba. A közösségi médiában és a horgászok körében az előzetes bejelentés is vegyes – pozitív és negatív – reakciókat váltott ki, hiszen a tó vízszintje továbbra is kritikusan alacsony. De vajon miért volt mégis elengedhetetlen ez a lépés?

A beavatkozás szakmai okai Bár a szakemberek is tisztában vannak az alacsony vízállás jelentette kockázatokkal, a telepítés elmaradása még nagyobb károkat okozott volna az ökoszisztémában. A halgazdálkodásért felelősök az alábbi fontos érvekkel támasztották alá a döntést:

• Az inváziós fajok elleni küzdelem: Az elmúlt időszak állományfelmérései során rengeteg túlszaporodott, tájidegen ezüstkárászt távolítottak el a tóból. A most kihelyezett, nagy tűrőképességű pontyok célja, hogy betöltsék a kárászok után maradt űrt, megakadályozva az inváziós fajok újbóli elszaporodását.

• Egészségesebb korosztályszerkezet: A pontyállomány frissítése és korosztályszerkezetének bővítése kulcsfontosságú a tó biológiai egyensúlyának megőrzéséhez. Ez a lépés akadályozhatja meg a halállomány-szerkezet további romlását.

• A horgászok támogatása: Nem utolsósorban a tóhoz hűséges, megmaradt horgászok számára is szeretnének jobb esélyeket biztosítani az értékelhető, élményszámba menő fogásokra.

Összességében a telepítés egy tudatos, a halállomány stabilitását célzó folyamat része. Bár a valódi és végleges megoldást az alacsony vízszint mesterséges pótlása hozná el.

Bejegyzésünkben egy olyan témát járunk körbe, amely egyre több vállalkozás és magánszemély életében tölt be központi szerepet: a környezettudatosságot és a fenntartható fejlődést. De vajon hogyan lehet környezetkímélő egy nyomda?

Ma már egy nyomdával szemben alapelvárás a gyorsaság, a szakértelem és az ügyfélközpontúság. A Folprint Zöldnyomda nemcsak ezeknek a követelményeknek felel meg maximálisan – és működik ennek köszönhetően sikeresen már 1985 óta a piacon –, hanem egy lépéssel tovább is ment. A régi értékek megőrzése mellett a környezetkímélő megoldásokat helyezték a fókuszba.

Mitől "zöld" egy nyomda?

Egy igazi zöld nyomda nemcsak beszél a fenntarthatóságról, hanem a mindennapi működésébe is beépíti azt. A Folprint filozófiája az élet minden területére kiterjed:

• Környezetbarát papírhasználat: A nyomda több mint 50%-ban környezetbarát (papírhulladékból készült újrahasznosított, vagy FSC minősítésű) papírt használ.

• Környezetkímélő technológia: Növényi olaj bázisú festékekkel dolgoznak, és vegyszer-, illetve alkoholmentes megoldásokat alkalmaznak, hogy a lehető legkevésbé terheljék a bolygót.

• Zöld működés a saját ház táján: Az energiatakarékosság jegyében LED világítást, fapellet-fűtést és napkollektoros vízmelegítést használnak. Az e-megrendelés és e-számla bevezetése mellett elektromos autóval és szelektív hulladékgyűjtéssel teszik teljessé a zöld működést (ISO 9001 és 14001 tanúsításokkal).

Karbonsemleges gyártás – Egyedülálló hazai megoldás

A Folprint Zöldnyomda alapvető jellemzője a karbonsemlegesség. Ez nemcsak a saját üzemeltetésükre vonatkozik, hanem az ügyfelek megbízásait is karbonsemlegesen végzik el.

Mit jelent ez a gyakorlatban? > A nyomdai munkálatok során egyáltalán nem növelik a megrendelők CO2-kibocsátását. Ez a felelősségteljes hozzáállás jelenleg egyedülálló megoldás hazánkban.

Miért éri meg Önnek, mint ügyfélnek?

• Egy racionális és környezettudatos ügyfél zöld nyomdát választ, hiszen a környezet védelme mellett komoly üzleti előnyökre is szert tehet:
• Megfizethető minőség: Elérhető áron juthat prémium, mégis környezetbarát nyomdai termékekhez.
• Kézzelfogható marketingelőny: Plusz költség nélkül tüntetheti fel kiadványain a megkülönböztető „Karbonsemlegesen nyomtatva” logót.
• FSC tanúsítvány használata: A Folprint 2009 decembere óta tagja az FSC (Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa) eredetkövetési láncnak. Ez a minősítés garantálja, hogy a papír olyan erdőből származik, ahol figyelnek az élővilág sokféleségére. Ha termékét a Folprintnél FSC papírra nyomtatja, Ön is jogosulttá válik az FSC védjegy használatára.

Ezekkel a lépésekkel nemcsak saját cégének karbonlábnyomát csökkentheti, de üzleti partnerei felé is egyértelműen kommunikálhatja: Ön is eleget tesz a legmagasabb környezetvédelmi elvárásoknak, erősítve ezzel a márkanevét.

Folprint nyomda elérhetőségei: 
E-mail: [email protected]
Telefon: +36 1 205 5965

Ilyen volt a 2026-os Velencei Karnevál

Aki szombaton, február 14-én a Velencei-tó partján, a Tópart utcában járt, az biztosan nem fázott! Bár a naptár szerint még javában tart a tél, mi már szinte tavaszias időben, hatalmas hangzavarral és jókedvvel mutattuk meg a hidegnek: ideje csomagolni! A város idén is mindent megtett azért, hogy elfeledtesse velünk a fagyos hónapokat, a végeredmény pedig egy felejthetetlen, mosollyal és tánccal teli nap lett.

A program már kora délután, 14:00 órakor fergetegesen indult a Tulipános Táncműhely előadásával, akiket 14:20-kor a Nix-pex Dance Club (Csípő Petra és Végh Nikolett) dinamikus produkciója követett. 14:40-től a Venezia Mazsorett kápráztatta el a közönséget, 15:00-kor pedig a Cukorborsó Zenekar koncertje gondoskodott arról, hogy a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenki ritmusra mozogjon.

Aztán 16:00 órakor jött az igazi hangrobbanás! Elindult a hagyományos farsangi felvonulás Az Alkalmi Csibészek gólyalábasainak vezetésével. A trombitás alakoskodók hatalmas zajt csaptak, így adva a szokatlanul rideg tél tudtára, hogy bizony lejárt az ideje. És ti, kedves velenceiek, fantasztikus partnerek voltatok ebben: együtt kiabáltuk és űztük el a fagyot, pont úgy, ahogy azt kell!

Az ünnepség egyik legfontosabb pillanata 17:00 órakor jött el: a kiszebáb égetés, amelyet a Százszorszép Néptánc együttes jóvoltából egy fergeteges táncház kísért. A lángoló bábuval együtt szerencsére a tűz martalékává válhatott minden rossz gondolat, üzenet és bánat is.

Amikor pedig leszállt az este, a szórakozásé és a látványé lett a főszerep:

• 18:00-kor egy lélegzetelállító tűzzsonglőr bemutató forrósította fel a levegőt.
• 18:30-kor a legendás KFT zenekar csapott a húrok közé, egy zseniális koncerttel megkoronázva a délutánt.
• 20:00-tól pedig DJ Willcox állt a pultba, hogy egy hatalmas bulival zárjuk ezt a tökéletes farsangi szombatot.

Reméljük, ti is legalább annyira élveztétek ezt a színkavalkádot, mint mi! Aki ott volt, az tudja, milyen szuper volt a hangulat, aki pedig idén lemaradt, jövőre semmiképp se hagyja ki!