Hol tűnt el a vizünk? – Sorsdöntő évek a Velencei-tónál
Nap: március 18, 2026
Szomorú látványt nyújtott az elmúlt években hazánk harmadik legnagyobb természetes tava. Bár a tó történetében a kiszáradáshoz közeli állapot nem példa nélküli – az elmúlt 1500 évben tizennégyszer száradt ki teljesen
Az elmúlt évek aszályos időjárása miatt a tó vízkészletének mintegy 49-52%-a tűnt el a mederből
Ez a drasztikus apadás nem múlt el nyomtalanul:
- Halpusztulás: 2021-ben és 2025-ben is jelentős állományvesztés történt; utóbbi évben több tíz tonnányi hal pusztult el, főként az oxigénhiány és egy feltételezett vírusos fertőzés miatt
. - Gazdasági visszaesés: A turizmus is megérezte a válságot. A vendégéjszakák száma 18%-kal csökkent 2021-hez képest, ami több mint 600 millió forintos bevételkiesést okozott a térségnek, a vendéglátóhelyek száma pedig közel 40%-kal esett vissza
. - Ingatlanpiac: Még az ingatlanárak is megtorpantak a tó környékén a bizonytalanság miatt
.
Miért történt ez? Nem csak az eső hiányzott
A szakértők szerint a bajok forrása összetett:
- A klíma bosszúja: A Velencei-tó gyorsabban melegszik, mint a levegő (a tó vize 4,1°C-kal, míg a levegő „csak” 3,4°C-kal lett melegebb az elmúlt évtizedekben)
. Ez fokozott párolgást jelent, amit a kis vízgyűjtő terület nem tud ellensúlyozni . - Használhatatlan tározók: A tó vízpótlására épült Pátkai- és Zámolyi-tározók elöregedtek. A mederkotrás évtizedek óta elmaradt, így az üledékben felgyülemlett tápanyagok miatt a vízminőségük (magas klorofillszint) sokszor alkalmatlanná vált a tó frissítésére
. - A „bent ragadt” víz: 2024 tavaszáig több mint 11 millió köbméternyi víz párolgott el a tározókból csak azért, mert a rossz minőség miatt nem merték időben leengedni őket a tóba
. Ez önmagában 45 cm-t emelhetett volna a tó szintjén .
Merre tovább? A megoldási javaslatok
A jó hír az, hogy a szakmai tervek elkészültek, de a megvalósításuk hatalmas összegeket igényel.
- Azonnali segítség: A 2024-ben kiépített Pátkai-tározót megkerülő csatorna már lehetővé teszi, hogy a vízgyűjtő felső részéről érkező jó minőségű vizet a rossz állapotú tározó érintése nélkül is a tóba vezessék
. - Rekonstrukció: A tározók teljes rehabilitációja (kotrás, műtárgyak felújítása) elkerülhetetlen. A becsült költségek a 2021-es 6,3 milliárdról 2024-re már 24,5 milliárd forintra emelkedtek
.
Új források bevonása:
- Karsztvíz: A rákhegyi és csákvári karsztvízbázisok bevonása millió köbméteres utánpótlást jelenthetne
. - Tisztított szennyvíz: A körforgásos gazdaság jegyében felmerült az agárdi és csákvári tisztított szennyvizek utótisztítása és tóba vezetése
. - A Duna vize: A horgászszövetség szerint hosszú távon csak a Duna vizének elvezetése jelenthetne végleges biztonságot, bár ez környezetvédelmi és technikai szempontból is vitatott kérdés
.
A Velencei-tó sorsa nem csak az időjáráson múlik. A dokumentumok szerint a fenntartható jövőhöz a vízgyűjtő-gazdálkodás teljes újragondolására, a tározók kotrására és a horgászati célok vízgazdálkodás alá rendelésére van szükség
. A cél az, hogy a tó vízállása visszatérjen a biztonságos 130-170 cm közötti tartományba .
Vigyázzunk rá, mert ez a mi közös kincsünk!
Felhasznált tanulmányok:
A Velencei-tó vízpótlási változataι. A 2021-2022. évi téli, kísérleti vízpótlás
Szerzők: Tóth Sándor, Kravinszkaja Gabriella, Kóbor István (Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság)
Jelentés: A Velencei-tó fenntartható vízpótlásának megteremtése érdekében tett intézkedések ellenőrzése (2025)
Kiadó/Szerző: Állami Számvevőszék
Közlemény: Összefoglaló tájékoztató a Velencei-tó 2025. évéről
Szerző: MOHOSZ (Magyar Országos Horgász Szövetség Elnöksége)
Response of a shallow water reservoir to anthropogenic stressors: implications for the water supply of Lake Velence, a major recreational lake in Hungary
Szerzők: Eszter Tombor, János László Korponai, Andreea-Rebeka Zsigmond, Abigail Amponsaah Ofosu-Brakoh, Zoltán Szalai, Ákos Bede-Fazekas, Enikő Katalin Magyari
Javaslat a Velencei tó fenntartható vízpótlására
Szerző: A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány által felkért szakmai munkacsoport