2026. március 26-án egy régóta várt, ugyanakkor sok vitát kiváltó eseményre került sor: összesen 7500 kilogramm, átlagosan 2 kg súlyú, piaci méretű pontyot telepítettek a Velencei-tóba. A közösségi médiában és a horgászok körében az előzetes bejelentés is vegyes – pozitív és negatív – reakciókat váltott ki, hiszen a tó vízszintje továbbra is kritikusan alacsony. De vajon miért volt mégis elengedhetetlen ez a lépés?

A beavatkozás szakmai okai Bár a szakemberek is tisztában vannak az alacsony vízállás jelentette kockázatokkal, a telepítés elmaradása még nagyobb károkat okozott volna az ökoszisztémában. A halgazdálkodásért felelősök az alábbi fontos érvekkel támasztották alá a döntést:

• Az inváziós fajok elleni küzdelem: Az elmúlt időszak állományfelmérései során rengeteg túlszaporodott, tájidegen ezüstkárászt távolítottak el a tóból. A most kihelyezett, nagy tűrőképességű pontyok célja, hogy betöltsék a kárászok után maradt űrt, megakadályozva az inváziós fajok újbóli elszaporodását.

• Egészségesebb korosztályszerkezet: A pontyállomány frissítése és korosztályszerkezetének bővítése kulcsfontosságú a tó biológiai egyensúlyának megőrzéséhez. Ez a lépés akadályozhatja meg a halállomány-szerkezet további romlását.

• A horgászok támogatása: Nem utolsósorban a tóhoz hűséges, megmaradt horgászok számára is szeretnének jobb esélyeket biztosítani az értékelhető, élményszámba menő fogásokra.

Összességében a telepítés egy tudatos, a halállomány stabilitását célzó folyamat része. Bár a valódi és végleges megoldást az alacsony vízszint mesterséges pótlása hozná el.

Bejegyzésünkben egy olyan témát járunk körbe, amely egyre több vállalkozás és magánszemély életében tölt be központi szerepet: a környezettudatosságot és a fenntartható fejlődést. De vajon hogyan lehet környezetkímélő egy nyomda?

Ma már egy nyomdával szemben alapelvárás a gyorsaság, a szakértelem és az ügyfélközpontúság. A Folprint Zöldnyomda nemcsak ezeknek a követelményeknek felel meg maximálisan – és működik ennek köszönhetően sikeresen már 1985 óta a piacon –, hanem egy lépéssel tovább is ment. A régi értékek megőrzése mellett a környezetkímélő megoldásokat helyezték a fókuszba.

Mitől "zöld" egy nyomda?

Egy igazi zöld nyomda nemcsak beszél a fenntarthatóságról, hanem a mindennapi működésébe is beépíti azt. A Folprint filozófiája az élet minden területére kiterjed:

• Környezetbarát papírhasználat: A nyomda több mint 50%-ban környezetbarát (papírhulladékból készült újrahasznosított, vagy FSC minősítésű) papírt használ.

• Környezetkímélő technológia: Növényi olaj bázisú festékekkel dolgoznak, és vegyszer-, illetve alkoholmentes megoldásokat alkalmaznak, hogy a lehető legkevésbé terheljék a bolygót.

• Zöld működés a saját ház táján: Az energiatakarékosság jegyében LED világítást, fapellet-fűtést és napkollektoros vízmelegítést használnak. Az e-megrendelés és e-számla bevezetése mellett elektromos autóval és szelektív hulladékgyűjtéssel teszik teljessé a zöld működést (ISO 9001 és 14001 tanúsításokkal).

Karbonsemleges gyártás – Egyedülálló hazai megoldás

A Folprint Zöldnyomda alapvető jellemzője a karbonsemlegesség. Ez nemcsak a saját üzemeltetésükre vonatkozik, hanem az ügyfelek megbízásait is karbonsemlegesen végzik el.

Mit jelent ez a gyakorlatban? > A nyomdai munkálatok során egyáltalán nem növelik a megrendelők CO2-kibocsátását. Ez a felelősségteljes hozzáállás jelenleg egyedülálló megoldás hazánkban.

Miért éri meg Önnek, mint ügyfélnek?

• Egy racionális és környezettudatos ügyfél zöld nyomdát választ, hiszen a környezet védelme mellett komoly üzleti előnyökre is szert tehet:
• Megfizethető minőség: Elérhető áron juthat prémium, mégis környezetbarát nyomdai termékekhez.
• Kézzelfogható marketingelőny: Plusz költség nélkül tüntetheti fel kiadványain a megkülönböztető „Karbonsemlegesen nyomtatva” logót.
• FSC tanúsítvány használata: A Folprint 2009 decembere óta tagja az FSC (Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa) eredetkövetési láncnak. Ez a minősítés garantálja, hogy a papír olyan erdőből származik, ahol figyelnek az élővilág sokféleségére. Ha termékét a Folprintnél FSC papírra nyomtatja, Ön is jogosulttá válik az FSC védjegy használatára.

Ezekkel a lépésekkel nemcsak saját cégének karbonlábnyomát csökkentheti, de üzleti partnerei felé is egyértelműen kommunikálhatja: Ön is eleget tesz a legmagasabb környezetvédelmi elvárásoknak, erősítve ezzel a márkanevét.

Folprint nyomda elérhetőségei: 
E-mail: [email protected]
Telefon: +36 1 205 5965

Ilyen volt a 2026-os Velencei Karnevál

Aki szombaton, február 14-én a Velencei-tó partján, a Tópart utcában járt, az biztosan nem fázott! Bár a naptár szerint még javában tart a tél, mi már szinte tavaszias időben, hatalmas hangzavarral és jókedvvel mutattuk meg a hidegnek: ideje csomagolni! A város idén is mindent megtett azért, hogy elfeledtesse velünk a fagyos hónapokat, a végeredmény pedig egy felejthetetlen, mosollyal és tánccal teli nap lett.

A program már kora délután, 14:00 órakor fergetegesen indult a Tulipános Táncműhely előadásával, akiket 14:20-kor a Nix-pex Dance Club (Csípő Petra és Végh Nikolett) dinamikus produkciója követett. 14:40-től a Venezia Mazsorett kápráztatta el a közönséget, 15:00-kor pedig a Cukorborsó Zenekar koncertje gondoskodott arról, hogy a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenki ritmusra mozogjon.

Aztán 16:00 órakor jött az igazi hangrobbanás! Elindult a hagyományos farsangi felvonulás Az Alkalmi Csibészek gólyalábasainak vezetésével. A trombitás alakoskodók hatalmas zajt csaptak, így adva a szokatlanul rideg tél tudtára, hogy bizony lejárt az ideje. És ti, kedves velenceiek, fantasztikus partnerek voltatok ebben: együtt kiabáltuk és űztük el a fagyot, pont úgy, ahogy azt kell!

Az ünnepség egyik legfontosabb pillanata 17:00 órakor jött el: a kiszebáb égetés, amelyet a Százszorszép Néptánc együttes jóvoltából egy fergeteges táncház kísért. A lángoló bábuval együtt szerencsére a tűz martalékává válhatott minden rossz gondolat, üzenet és bánat is.

Amikor pedig leszállt az este, a szórakozásé és a látványé lett a főszerep:

• 18:00-kor egy lélegzetelállító tűzzsonglőr bemutató forrósította fel a levegőt.
• 18:30-kor a legendás KFT zenekar csapott a húrok közé, egy zseniális koncerttel megkoronázva a délutánt.
• 20:00-tól pedig DJ Willcox állt a pultba, hogy egy hatalmas bulival zárjuk ezt a tökéletes farsangi szombatot.

Reméljük, ti is legalább annyira élveztétek ezt a színkavalkádot, mint mi! Aki ott volt, az tudja, milyen szuper volt a hangulat, aki pedig idén lemaradt, jövőre semmiképp se hagyja ki!

Időutazás a nádvágók korától a 2026-ban befagyott tóig

Ha most kinézel az ablakon, vagy lesétálsz a Velencei-tó partjára, talán azt látod, amit az őseink is láttak: végtelen fehérséget, zúzmarás nádat és a hidegtől gőzölgő leheletet. De vajon ugyanazt a telet látjuk ma, 2026 januárjában, mint amit a nagyszüleink tapasztaltak 50-100 évvel ezelőtt?
A válasz egyszerre igen és nem. Merüljünk el egy kicsit a tó téli történelmében, és nézzük meg, hogyan változott a "jégrország" élete az évtizedek alatt!

A múlt:

Amikor a jég nem ellenség, hanem munkahely volt (1920-1970)
Ötven-száz évvel ezelőtt a tél a Velencei-tónál nem csupán egy évszak volt, hanem egy életforma. A fagyok hetekkel, sőt hónapokkal korábban érkeztek, és brutális erővel "betonozták le" a vizet.

A nádaratás aranykora

Akkoriban a befagyott tóra nem csak szórakozni jártak az emberek. Amint a jég vastagsága elérte a biztonságos 20-30 centimétert, megjelentek a nádvágók. A nád télen a legértékesebb: ilyenkor "alszik", száraz és kemény. Kézi erővel, tolókaszával, később gépekkel aratták a végtelen nádasokat a jég hátán. Ez nemcsak építőanyagot adott (tetőfedéshez, szigeteléshez), de a tónak is jót tett: a jégről vágott nád megújította a vizet.

A jégvermek töltése

Hűtőszekrények híján a tó jege kincs volt. A "jégvágás" komoly iparág volt: hatalmas tömböket fűrészeltek ki a tóból, amelyeket szekereken vittek a környékbeli jégvermekbe. Ezek a föld alatti, szalmával bélelt gödrök akár a nyár közepéig is megőrizték a jeget, hűtve a tejet, húst és a kocsmák italait.

Jégvitorlások és korcsolyás bálok

Ahol munka volt, ott szórakozás is akadt. A vastag, sima jégpáncélon jégvitorlások száguldottak (a '70-es években már komoly flották versenyeztek Agárd és Velence között), és a tóparti települések lakói bátran sétáltak át a túlpartra rokonlátogatóba – mintha csak egy nagy, sík mező lenne a víz helyén.

A jelen: 2026 januárja – A csalóka jég és az alacsony vízszint kora

Ugorjunk vissza a mába! 2026 januárjának eleje megmutatta a tél foga fehérjét: kemény fagyok és jelentős havazás érkezett, amire évek óta vártunk. De a látszat csalóka.

Van jég, de nem az igazi

A friss hírek szerint a Velencei-tó nagy részét összefüggő jég borítja, a védett öblökben és kikötőkben a vastagság eléri a 12-13 cm-t is. Ez régen már korcsolyázható vastagság lett volna, de a modern telek szeszélyesebbek. A jég szerkezete most réteges, kásás, és ami a legveszélyesebb: a friss hóréteg hőszigetelőként működik rajta. Ez alatt a hó alatt a jég nem hízik tovább, sőt, helyenként alattomosan vékony maradhat.

A "tilos" táblák birodalma

Míg nagyapáinknak a tó a szabadságot jelentette télen, ma a hatóságok (teljes joggal) óvatosságra intenek. Hiába a vonzó fehér felszín, a hivatalos álláspont szerint a jégre lépni életveszélyes és tilos a nyílt vízen. A sportolás lehetősége ma már nem a természetes jég, hanem a kijelölt, ellenőrzött pályák kiváltsága lett.

A vízszint küzdelme

A legnagyobb különbség a régmúlthoz képest a víz mennyisége. Míg régen a nádvágók magas vízállásnál dolgoztak, az elmúlt évek aszályai megviselték a tavat. Bár a 2025 végi mélyponthoz képest javult a helyzet, az Agárdnál mért 74 cm körüli vízállás még mindig messze elmarad az ideálistól. A mostani csapadék (hó és eső) reményt ad, de a tó még mindig "szomjas".